Benedek Péter Általános Iskola

Kalocsa és Térsége Általános Iskolája Uszódi Tagiskola

/ Benedek Péter Általános Iskola /

Cím: 6332 Uszód, Úttörő u. 1.
Telefonszám: (78) 418-114
E-mail: uisk@freemail.hu

Vezető: Máté Jánosné igazgató

Iskolánk története

 

   A református egyház írásos emlékeiből arra lehet következtetni, hogy a művelődés és így az iskolai tanítás is az egyház irányítása alatt volt évszázadokon keresztül a középkori Uszódon. Az első konkrét dátum szerint 1682-től látta el először az „ aprók ” tanítását egy prédikátor.

A falu jelentős számú református lakossága viszonylag zárt közösséget alkotott, ők tartottak fönn egy iskolát. A kis létszámú katolikus lakosság gyermekei a szomszédos Dunaszentbenedekre jártak iskolába, jóval később alakult meg a katolikus iskola.

Az úgynevezett felekezeti oktatás a templomok melletti épületekben folyt.

1948-ban, a törvény értelmében Uszódon is állami kézbe került az iskola. Az államosítás nem ment zavartalanul. A korabeli jegyzőkönyv szerint az egyház nem akarta a kezéből kiengedni az iskola irányítását. A nép hangulata is nehezítette a törvény végrehajtását, gondot okozott a vallásbéli különbség is. Ennek ellenére megtörtént az iskolák államosítása. Ezután egy ideig alsó tagozatban még külön jártak a református és katolikus gyerekek, csak a felső tagozat járt együtt. Ez a felemás helyzet fokozatosan megszűnt.

Az állam az egyházi iskolákból átvette a tanítókat, a nevelőtestület létszámát kilenc főre gyarapította. Mód nyílt arra, hogy a tanítók szakosodjanak, így 1954-től a fő tantárgyakat már szakos tanárok oktatták.

1964-ig, a jelenlegi iskola megépítéséig két, egymástól távol lévő épületben, a régi református iskola két tantermében és a katolikus iskolából kialakított három tanteremben tanították a gyerekeket.

A kis létszám miatt egészen 1956-ig összevont osztályok voltak. Ezután a gyerekek számának növekedésével engedélyt kaptak osztott osztályok működtetésére. Mivel kevés volt a tanterem, ezért váltott műszakban tanítottak az új iskola megépüléséig.

1951-ben bevezették a villanyt az iskolába. Az 1950-es évek közepére 12 fős lett a tantestület. Igazi nevelőtestület Kun Mátyás igazgatósága alatt alakult ki ( 1954-64-ig volt először Uszódon igazgató, majd 1970-től ismét ). Ennek fő oka az iskolavezetés demokratizmusa volt. Aktív, jól képzett nevelők kerültek az iskolához, s a már itt lévők is lelkiismeretesen dolgoztak, jó szaktudással rendelkeztek. Fokozatosan javult a szakos ellátottság, a tanítás egyre színvonalasabb lett. Ez abban is megmutatkozott, hogy a 60-as évektől növekedett a középiskolában továbbtanuló gyerekek száma.

1962—től 1966-ig iskolánkban tanított Raffai Sarolta írónő is.

A tárgyi feltételek az államosítás után fokozatosan javultak.

1965-ben napközi otthon is szerveződött, mely 1-8. osztályos vegyes csoporttal működött.

Ahhoz, hogy a pedagógusok letelepedjenek a községben, szolgálati lakás is kellett. Ezért 1962-ben  felépült egy ikerlakás erre a célra, továbbá 1964-ben készült el az új, négy tantermes iskola, mai iskolánk első épülete és még egy szolgálati lakás. Az új iskola építésénél összefogott a falu, ki kézi erővel, ki lovas szekérrel vett részt a munkálatokban.

Az új iskola elkészültével megszűnt a váltakozó tanítás és mind a pedagógusok, mind a tanulók jobb körülmények között dolgozhattak, annál is inkább, mert jelentősebb eszközvásárlásra is sor kerülhetett.

Az államosítástól az 1975-ig eltelt időszakban tehát dinamikusan fejlődött az iskola. Mind a tárgyi, mind a személyi feltételek megfelelőek lettek ahhoz, hogy színvonalas oktató-nevelő munka folyjon az iskolában.

Azonban a gyermeklétszám a 70-es években fokozatosan csökkenni kezdett. Ez nemcsak a mi iskolánkat, hanem a két dunamenti község, Dunaszentbenedek és Géderlak iskoláit is jellemezte.

Ezért a járási vezetés javaslatára a három község iskoláját közös igazgatóság alá vonták, egyesítették.

Központként Uszódot jelölték ki.

Mindhárom iskolából a legalacsonyabb létszámú osztály járt másik községbe, így mindenhol hét osztály működött. Néhány nevelőnek a jobb szakos ellátottság érdekében két vagy három iskolában is kellett tanítania. A körzetesítés hat évét állandó viták kísérték, a helyzet egyre romlott mígnem 1981. nyarán a géderlaki és benedeki tanács felmondta az együttműködést és a három iskola ismét önálló lett.

Uszódon 14 nevelő maradt, osztályok összevonására nem került sor. Bevezették az iskolaotthonos osztályok működését, melyet az 1980-as évek közepére 1-3. osztályra terjesztettek ki.

1990-től 1993-ig az óvoda, iskola és a művelődési ház Általános Művelődési Központ címen együtt működött, majd felbomlott.

Az iskola épülete közben folyamatosan bővült, egyre korszerűbb lett. Új tantermekkel, központi fűtéssel, korszerű világítással látták el. Az utóbbi években megújult a teljes tetőszerkezet, a fűtési rendszer, megtörtént a nyílászárók teljes cseréje.

2000/2001-ben felépült és átadásra került egy modern, minden eszközzel felszerelt sportcsarnok, mely az iskola épületével egységet alkotva a XXI. Század követelményeinek megfelelő körülményeket biztosít használói számára.

Sajnos azonban a gyermeklétszám csökkenése nem állt meg, ezért a fennmaradás érdekében, a törvényi előírásoknak megfelelendő Uszód és Foktő községek önkormányzatai 2004-ben a két falu két iskolája és két óvodája társulásban történő működtetésére megállapodást írtak alá, melynek értelmében a társintézmények 2007. augusztusáig Uszód és Foktő Általános Iskolája és Óvodája néven működtek.

2007-ben Foktő felmondta a megállapodást és egy újabb társulás értelmében az iskola a Kalocsa és Térsége Általános Iskolája tagintézménye lett.

Mindezen mozgalmas évek alatt az iskola igyekezett önálló arculatát, helyi sajátosságait megtartva a gyermekek iskolához és a faluhoz való kötődését erősíteni, hogy a későbbiekben meghatározó emlékké váljanak számukra az itt eltöltött évek.

A társulások ellenére az önálló arculatot volt hivatott erősíteni, hogy Uszód Község Képviselő-testületének döntése értelmében az iskola  2004. november 19-én ünnepélyes keretek között felvette a Benedek Péter Általános Iskola nevet, a helyi születésű, parasztszármazású festőművész emlékére.

Névadónk emlékének, helyi hagyományainknak ápolására minden év novemberében emlékünnepséggel egybekötött kézműves délutánnal tisztelgünk.